Intézménymutató:
Max Weber Szociologiai Szakkollegium (Kolozsvar)
1997. október 12.
Vasárnap, okt. 12-én Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsvárra utazott, hogy megnyissa a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Max Weber Szociológiai Szakkollégium és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közös szabadegyetemét a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az egyhetes szabadegyetem főbb témái: informatika és az új kommunikációs stratégiák szerepe a közép- és kelet-európai demokráciák kiteljesítésében, nacionalizmus, kisebbségek és etnikumok. A megnyitón Ion Catamaru művelődésügyi minisztert Kelemen Hunor államtitkár képviselte. Bretter Zoltán SZDSZ-képviselő beszélt az évente Pécsett megrendezett szabadegyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Hetedszer rendezik meg ezt az előadássorozatot Nyílt társadalom és barátai címen. A nyílt társadalomban a véleménycsere kötelező, és a másság tiszteletben tartására épül fel. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1997. október 31.
A Collegium Transsylvanicum Alapítványt mutatta be Cs. Gyimesi Éva elnök: diák-önszerveződés, az elitképzést, a szakmai, tudományos kutatást szolgálja. Hat szakkollégium működik a keretein belül: az Értelmi Rehabilitációs Intézet /gyógypedagógia/, a Láthatatlan Kollégium /irodalomtudomány/, a Max Weber Kollégium /szociológia/, a Diotima Kör /filozófia/, a Kultúrkutatási Kollégium, valamint a Fizikusok Kollégiuma. Páll Zita irodavezető elmondta, hogy sok diák itt írta szakdolgozatát. Cs. Gyimesi Éve elmondta, hogy Ottlik Géza a kollégiumra hagyta 3000 kötetes könyvtárát, azt egy kibérelt lakásban helyezték el. - Brassai László, az Értelmi Rehabilitációs Intézet bekapcsolódott egy Soros-programba, amelynek célja a cigánygyermekek értelmi fejlesztése, mesélte Brassai László, a szakkollégium vezetője. A Láthatatlan Kollégium Torockón szervezett alakuló ülést az első éves magyar szakos hallgatók részére. Balázs Imre József programmenedzser beszámolt arról, hogy nyáron részt vettek a József Attila kör Tatán szervezett táborozásán. A Max Weber Kollégium vezetője, Veres Valér arról adott tájékoztatást, hogy vendégtanárok szervezését a szociológiai tanszékkel együtt bonyolítják le. Bekapcsolódnak egy olyan átfogó felmérésbe, amely a Kárpát-medencében élő identitását kutatja. Web nevű folyóiratuk újabb számának anyaga összeállt. /Sipos Géza: Látni való kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
1999. december 30.
Székelyudvarhelyen az SZ-MADISZ keretében működő Hyperion Szellemi Műhely március óta több mint 20 előadást szervezett a társadalomtudományok, a kultúra és a helyismeretet témakörében. Péter Pál SZ-MADISZ-elnökkel, Fecső Zoltán kulturális alelnökkel és Novák Károly programfelelőssel az eddigi tevékenységről adott tájékoztatást. Fontosnak tartották, hogy az ifjabb korosztály, főként Székelyudvarhelyre hazakerülő fiatalok bemutathassák tevékenységüket, a fiatal értelmiségiek tudományos munkájukról beszéltek. Vitafórumokat is szerveztek az erdélyi irodalmi életről, a környezetvédelemről. Határozott érdeklődés tapasztalható. Jó kapcsolat alakult ki a Kis Dénes által alapított marosvásárhelyi Életfa Baráti Társasággal és a gyergyószentmiklósi Életműhely Alapítvánnyal is. - Kiadványban szeretnék közölni az előadások anyagát. A Max Weber Társadalomtudományi Szakkollégiummal közösen az Udvarhely környéki fiatal pedagógusok szakmai és anyagi lehetőségeikről készítenek felmérést, és szóba került - a műemlékvédelemmel kapcsolatban - udvarhelyi temetőtérkép készítése is. /A Hyperion első éve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 30./
2000. november 24.
Nov. 22-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban a Max Weber Szociológiai Szakkollégium bemutatta a Nemzeti vagy nemzedéki integráció? című tanulmánykötetet. A szerzői a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének tanárai és diákjai. A Max Weber Szakkollégium tagjai egy interetnikus projekt keretében Erdély négy nagyvárosának középiskoláiban végeztek felméréseket - tájékoztatott Veres Valér. A Kisebbségvédelmi Minisztérium lehetővé tette, hogy a kötet román nyelven is megjelenjen. Így a kolozsvári Limes Kiadó és a magyarországi Új Mandátum Kiadó közös munkájának eredményeképpen jött létre a két nyelven kiadott szakkönyv. Azt vizsgálták, hogy létezik-e nemzeti integráció az ifjúság körében, tehát a fiatalok csoportja hogyan határozza meg önmagát, milyen közösségbe integrálódik tudatilag, van-e sajátos nemzedéki ifjúsági kultúra, és melyek a sajátosságai. - Ezek a kérdéskörök jelentős újítást jelentenek a román szociológiában. A visszajelzések román körökből nagyon pozitívak voltak. /Sándor Boglárka: Integráció az ifjúság körében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2002. március 23.
A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2002. augusztus 27.
Hajdó Csaba, a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium igazgatója beszélt a szakkollégiumok fontosságáról. Nincs életképes, jövőbe látó, menedzsment hajlamokkal megáldott utánpótlása az erdélyi magyar társadalomnak. Másrészt a felsőoktatás eltömegesedett, elgépiesedett, a diákok száma szinte megháromszorozódott. A szakkollégium olyan rendszer, amelybe az egyetemi oktatásban kiváló diákok bekerülhetnek. Társadalmi elitképzésről van szó, innen egy rendszer irányítására képes csapat kikerülhet. 2001-ben indult, az első tanév. A harminchét kollégista több mint fele közgazdász-, a többi pedig joghallgató. - A szakkollégium egy önálló, belső demokráciával rendelkező szervezési forma. Van közgyűlése, diákbizottsága. A tanárokat ők választják ki, az órákat is ők szervezik, és a kutatási programokat is ők kezdeményezik. Előttük léteztek más szakkollégiumok, így a szociológusok által Kolozsváron létrehozott Max Weber Szakkollégium, ami nagyon jól működik, továbbá a Láthatatlan Kollégium, ami a Cs. Gyimesi Éva nevéhez kötődik. Most kezdeményezik a történész szakkollégiumot. Román viszonylatban nem honosodott meg ez a szervezési forma, de ők is szeretnének szakkollégiumot létrehozni. - A szakkollégiumban életképes alternatívákat, javaslatokat fogalmaznak meg a különböző területek számára. /K. L.: Erdélyben is van igény a szakkollégiumokra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./
2002. október 30.
BBTE szociológus hallgatóinak szaklapja a WEB, a Max Weber szakkollégium folyóirata, amely okt. 25-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban éppen tizedik számával mutatkozott be. Három mostani szerkesztője Csata Zsombor, Kiss Dénes és Veres Valér az egyetem tanárai. A WEB tanárok és diákok közös munkájának terméke. A mostani szám a román rendszerváltás utáni civil társadalom problémáit tanulmányozta. Mostantól a szakkollégium szociológia-esteket, nyílt szemináriumokat rendez minden második csütörtökön. /Kónya Klára: WEB. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2002. november 21.
A BBTE Szociológia Tanszékének Magyar Tagozata és a Szociológus Véndiákszövetség, valamint a Max Weber Szociológiai Szakkollégium közösen kéthetente Szociológia Nyílt Estet szervez Kolozsváron. Ennek során a társadalomtudományok művelői és közönségük kötetlen keretek között találkoznak. /Pásztor Gyöngyi program-koordinátor: Szociológia Nyílt Est. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2007. november 2.
A jelenleg Romániában működő, kisebbségi támogatási rendszerek idejétmúltak, nem alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Az erdélyi magyar támogatáspolitika egyre távolabb kerül az Európai Unióban alkalmazott szokásoktól, egyre inkább az 1990-es évek derekán kialakult struktúrák kövesednek meg. Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület elnöke anyagát vitaindítónak szánta. A jelenlegi támogatási rendszer túlpolitizált, politikai klientúrákat tart fenn, a projektek egy bizonyos szokásrend szerint versenyeznek; nem létezik súlyozás a projektek közt. A politikai döntéshozók szerepét minimalizálni kell. A támogatási rendszerek meghatározását széles körű társadalmi egyeztetés előzze meg. A támogatási rendszert központosítani kell, majd regionális kuratóriumoknak kell dönteniük az illetékes projektekről. Csak az országos-nemzeti fontossággal bíró projektek elbírálása kerülhet a központi kuratóriumok elé. A kuratóriumokban részt kell venniük civileknek, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, (egyetemi) értelmiségieknek, helyi közösségek képviselőinek és más területekről (nem Erdélyből) származó, támogatási rendszerekben jártas szakértőknek is. A javasolt fő támogatási struktúrák: 1. Kiemelt projektek, programok (infrastrukturális beruházások, oktatás, nemzetmegtartó intézményi projektek). Ez az össztámogatások 20 százalékát teheti ki. Minden projektnek megvalósíthatósági tanulmányt, esetenként üzleti tervet kell tartalmaznia, és nemzeti prioritása kell hogy legyen (pl. egyetem-programok, szórványprogramok, regionális fejlesztési programok). 2. Normatív támogatások. Ezen típusú támogatásokkal a legjelentősebb erdélyi intézmények (pl. EME, EMKE, RMGE, RMKT, diák- és ifjúsági szervezetek, vallási szervezetek stb.) működését kell segíteni. A normatív támogatások összege nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 25 százalékát. 3. Projekt – programtámogatások. E projekteknek kiemelkedő erdélyi programokat, valamint helyi jelentőséggel bíró programokat kell támogatniuk. Ilyen programok lehetnek táborok, rendezvények – Erdélyi Magyar Civil Fórum, Félsziget, Tusványos, EMI-tábor, TDK-k, Minimum party, EU-tábor, táncháztalálkozók, néprajzi programok, írótáborok, irodalmi találkozók, Médiabefutó, városnapok, falunapok stb. –, képzések, futó egybefüggő programok – Jakabffy Alapítvány, Max Weber Szakkollégium, RMKT, EMKE által futtatott szakmai találkozók, szórványprogramok, ifjúsági programok – gólyabálok, diáktalálkozók –, kiemelt jelentőségű kulturális, vallási ünnepek stb.) Ezen programok támogatása nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 45 százalékát. 4. „Pilot projektek”. Ezen programoknak az új projektek támogatására kell vonatkozniuk. Az össztámogatási érték maximum 20 százaléka lehet. /Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület /Erdélyi Gondolat Egyesület) igazgatója: Az erdélyi magyar támogatáspolitika korszerűsítése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
